Aki Észak-Rajna-Vesztfáliában nyer, egész Németországban megerősödik – tartja a régi bölcsesség. A sikerre a CDU-nak és az SPD-nek is nagy szüksége van, pláne az innen indult új CDU-elnöknek, Friedrich Merznek. Így választ vasárnap a legnépesebb, legfontosabb német tartomány!
A múlt heti fényes, schleswig-holsteini kereszténydemokrata győzelem után újabb tartományi választásra készül Németország. A választók ezúttal a legnépesebb német tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália parlamentjének további összetételéről döntenek majd, de természetesen ennek a választásnak is van egy önmagán túlmutató dimenziója, a végkimenetele ráadásul Magyarország szempontjából sem közömbös.
A német politikát követő olvasónak könnyen támadhat olyan benyomása, hogy
Tény, hogy nagyon sok német csúcspolitikus karrierje kezdődött ebben a nyugatnémet tartományban, sőt, a kereszténydemokraták (CDU) újkori története is innen indul. A mai Észak-Rajna-Vesztfáliában született az első nyugatnémet kancellár, Konrad Adenauer, sőt, az NSZK fővárosa is itt volt – a ma már inkább egy álmos kisvárosnak tűnő Bonnban.
A tartomány gazdasági jelentőségét is nehéz túlbecsülni. A 18 milliós, közel két magyarországnyi lakosságú Észak-Rajna-Vesztfália a legnagyobb gazdasági teljesítményű német tartomány, vagyis megelőzi az autóipari óriás Bajorországot és Baden-Württemberget is.
Ez a vidék történelmét tekintve nem is meglepő: ezen a területen található a Ruhr-vidék, Németország egykori egyik legnagyobb ipari központja. A szén- és az acélipar mára persze már nem annyira meghatározó Észak-Rajna-Vesztfália életében, viszont ma is működik ott egy sor vállalat, amelyek
Ilyen például a Telekom (Bonn), a Lufthansa (Köln), vagy éppen az E.ON (Essen). Nem is véletlen, hogy hazánk három németországi külképviseleteinek egyike Észak-Rajna-Vesztfália fővárosában, Düsseldorfban található.
Az észak-rajna-vesztfáliai választásokra sokszor afféle kis Bundestag-választásként szokás utalni, ami a fentebb ismertetettek tekintetében nem is olyan meglepő.
Ami a tartomány politikai életét illeti, ott bizony
Észak-Rajna-Vesztfáliában 2017-ben tartottak utoljára parlamenti választást, amit a CDU nyert meg egy bizonyos Armin Laschet vezetésével. Ez nagy győzelemnek számított, főleg, hogy Laschetnek már akkoriban sem jósoltak túl biztató kilátásokat az elemzők.
A bányászcsaládból származó aacheninek azonban jól jött ki a lépés, és így a szabad demokratákkal (FDP) közösen leválthatta az előtte hét évig kormányzó szocdemeket (SPD) és Zöldeket. A történet végét a Mandiner olvasói jól ismerhetik: Laschet nagy nehezen rávette magát, hogy elinduljon a pártelnöki címért, amit meg is szerzett, aztán nagy nehezen kiderült, hogy ő lesz a CDU és a CSU kancellárjelöltje, ami egy gigantikus választási bukást eredményezett tavaly szeptemberben.
hiszen a párt tagságának nagy része őt hibáztatta a vereségért. Lemondhatott volna az elnöki tisztségről és visszavonulhatott volna Düsseldorfba miniszterelnöknek, csakhogy Laschet már korábban kijelentette, hogy számára ezután nincs visszatérés a tartományi politizálásba. Nem maradt számára más hátra, mint szépen lemondani a pártelnökségről és a miniszterelnökségről, és szégyenszemre beülni a Bundestagba a hétszázharminchatodik képviselőnek.
Laschet helyére a régi kihívó, Friedrich Merz érkezett, aki számára elég turbulensen sikerült az idei választási év. A Saar-vidéken a kereszténydemokraták elveszítették a választást, északon nyertek, de talán egyik voksolás sem volt annyira fontos Merz szempontjából, mint a most vasárnapi.
így félig-meddig becsületbeli ügy számára a párt választási győzelme. Ha sikerül megnyerni a választást, méghozzá olyan arányban, hogy egy SPD–Zöldek-koalíciónak ne lehessen matematikai többsége, az pártelnökként és az ellenzék vezérszónokaként is megerősíti őt. De ha nem... Nos, abba Friedrich Merz nem szeretne belegondolni.
Hendrik Wüst, a CDU miniszterelnök-jelöltje sem. Laschet lemondása után a fiatal Wüst vette át a düsseldorfi kormány vezetését elődje szándékának megfelelően, és eddig
Észak-Rajna-Vesztfáliában. Az elmúlt öt év CDU–FDP-kormányzása alatt a tartományban megnövelték a rendőrök létszámát, így vissza tudták szorítani a bűnözést – többek között a Németországban félig-meddig tabutémának számító klánbűnözést is, ami alapvetően a bevándorlócsaládok műfaja szokott lenni.
A kereszténydemokraták arra is büszkék, hogy eddigi kormányzásuk során volt olyan év, amikor nem növekedett tovább Észak-Rajna-Vesztfália adósságállománya, illetve arra is, hogy bürokráciacsökkentéssel sikerült élénkíteniük a tartomány gazdaságát, igaz, e két téren inkább a velük kormányzó szabad demokraták voltak mértékadók a kormányban.
Van azonban egy slágertéma, amelyben a CDU vezette düsseldorfi kormány nem tudott maradandót alkotni az elmúlt öt évben, méghozzá a napjainkban újra reneszánszát élő német energiafordulat témájában. Az elmúlt évek németországi választásai azt mutatják, hogy a választóknak egyre fontosabb ez a téma, azonban a düsseldorfi kereszténydemokraták láthatóan nem tudták elkötelezni magukat mellette. Választási programjukban azt írják, számukra „ideológiamentesen” fontos a környezetvédelem, ami a gyakorlatban nagyjából azt jelenti, hogy bár tesznek fontos lépéseket a klímavédelem érdekében, a legszembetűnőbb problémáról mintha nem akarnának tudomást venni.
Ez pedig a szén.
– összehasonlításul: Magyarországon a legutóbbi időkben három ilyen erőmű dolgozott és dolgozik –, amiket természetesen el is kell látni tüzelőanyaggal. A Rajna vidékén számos kisebb-nagyobb szénbánya működik a mai napig is, ráadásul ez 2038-ig még biztosan így is marad. A bővülő, külszíni fejtéssel dolgozó bányáknak ráadásul rendre kisebb falvak is áldozatául esnek – csak a 2017 óta tartó kormányzati ciklusban öttel bővült az elpusztítandó falvak száma Észak-Rajna-Vesztfáliában.
Ami azt illeti, a szenet első körben a fő kihívók, a szociáldemokraták sem nagyon szeretnék piszkálni. Az elvtársak első körben csak akkor szeretnék lekapcsolni a szénerőműveket, ha már biztosak lehetnek abban, hogy a megújuló energiaforrások teljes mértékben fedezni képesek a tartomány hatalmas energiaétvágyát – kérdés persze, hogy ez belátható időn belül elérhető cél-e.
A szocdemek a tartomány korábbi igazságügyminisztere, Thomas Kutschaty vezetésével vágnak neki a választásnak. Nála ideálisabb miniszterelnök-jelöltet aligha kívánhatnának maguknak az elvtársak:
vagyis alighanem minden választói célcsoportnál jól „fekszik”, és talán a sármja is jobban működik, mint az inkább afféle klasszikus német szépségnek számító Wüsté.
Az SPD megígéri a választóknak a megfizethetőbb lakhatást, a vidékfejlesztést, az oktatási rendszer tuningját és a már hosszú-hosszú évek óta mindig beígért – aztán többnyire meg nem valósított – digitalizációt is. A szocdemekre mostanában jellemző hangsúlyos lmbtq-politizálást csak mértékkel, a választási program végére suvasztva kapják meg a tartomány lakói: a queer-ellenesség elleni küzdelem mellett
ami napjaink viszonyai között elég visszafogott ajánlatnak tűnik.
De mi a helyzet a lehetséges koalíciós partnerekkel? Ha bízhatunk a felmérésekben, akkor akár a CDU, akár az SPD nyeri meg a vasárnapi választást, jó eséllyel legalább két koalíciós partnert kell majd magához édesgetnie.
ha ez az SPD gyengülésével jár együtt, mert így létrejöhetne egy kivikoalíció (CDU–Zöldek), de azért nem ez a legvalószínűbb forgatókönyv. A friss felmérések szerint egy Jamaica-koalíció (CDU–Zöldek–FDP) és egy jelzőlámpa-koalíció (SPD–FDP–Zöldek) is életképes lehet. Ezek létrejöttének komolyabb politikai akadályai sem lennének.
A Zöldek kormányzati szerepvállalása alapvetően a szélkerekek és napelemek szaporodásán keresztül lenne tetten érhető, ők ugyanis egyszerűsítenék az ezek építésére vonatkozó szabályozásokat. Az ökopárt kicsit hamarabb szállna ki a szénbányászatból, mint a többiek, náluk 2030 a céldátum, amit az ukrajnai háború és következményei valószínűleg elsodornak majd.
A szabad demokraták folytatnák a bürokráciacsökkentést és – dobpergés – a digitalizációs folyamatot is. A politikai karrierjét egyébként Észak-Rajna-Vesztfáliában kezdő, jelenleg a szövetségi kormányban vitézkedni próbáló Christian Lindner pártja laptopot ígér az iskolásoknak és programozni tanítaná a gyerekeket, ami
A változáshoz elsősorban az kellene, hogy minden faluban bejöjjön a széles sávú internet, de Észak-Rajna-Vesztfáliában is bőven találni olyan régiókat, ahol ez még mindig inkább tűnik tudományos fantasztikumnak, mint alapvetésnek.
A magyar gazdaság szempontjából kifejezetten kellemes a kínálat Észak-Rajna-Vesztfáliában, hiszen minden párt igyekszik nagyon kedvező feltételeket kialakítani a tartományban működő vállalatok számára, aminek Magyarországon is jótékony hatásai lesznek. Aki megnyeri a legnépesebb német tartományban rendezett választást, az egész Németországban megerősíti a pozícióit – amire mind a CDU-nak, mind az SPD-nek nagy szüksége van.
A nyitóképen: a kölni dóm sziluettje. Fotó: YING TANG / NURPHOTO / NURPHOTO VIA AFP
Abból kiindulva, hogy az Egyesült Államokra már nem lehet számítani, európai nukleáris elrettentés van kialakulóban, vagyis az USA helyett Franciaország fog megvédeni minket. Boris Kálnoky írása.
Knut Abrahammal Németország és Magyarország kapcsolatáról, valamint hazája jogállamisági kérdéseiről és új Ukrajna-politikájáról beszélgettünk. Interjúnk.
Az amerikai alelnök szerint nagy veszélyben van az európai demokrácia.
Nem enyhül a háborús konfliktus heve, és a németek egyre megdöbbentőbb ötletekkel állnak elő.
„Gondold meg kétszer, náci!” – üzente a német kancellárnak Medvegyev.
A politikus és Szabó Bálint összeakasztotta a bajszát, a trombitás ember ugyanis zokon vette, hogy őt a politikus bolondnak vagy fizetett provokátornak nevezte.
Mark Rutte számára is a béke a legfontosabb.
